Kaposvári mementó

Mindig emlékezni fogunk a főispán beiktatására

Mindig emlékezni fogunk a főispán beiktatására

Mint máshol, úgy Kaposváron is számos olyan személynek van szobra vagy emléktáblája, aki kiváló ember volt ugyan, de emlékezete jobbára csak a helyieknek fontos, hiszen egy viszonylag kis közösség érdekeit viselte a szívén munkássága során. S persze olyan nagyságok bronzba öntött vagy kőbe vésett emlékét is őrzik – őrizzük –, akik az egész emberiség, de legalább az egész ország javára tevékenykedtek. Az a csaknem két évszázada elhunyt férfiú, akinek a tiszteletére 2010. január 7-én avatóünnepséget tartottak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum nyugati falánál, kétségkívül ez utóbbi csoportba tartozott. 

A kétszer felavatott Vaszary-szobor

A kétszer felavatott Vaszary-szobor

A kaposvári kötődésű képzőművészek méltán tettek szert országos hírnévre, s tették a „Festők városa” cím jogos birtokosává a megyeszékhelyt. Köztük volt Vaszary János (1867–1939) is, a század eleji magyar festészet kiemelkedő alakja, aki 1920-ban a Képzőművészeti Főiskolán kezdett tanítani.

A morzsagyűjtő Gruber János

A morzsagyűjtő Gruber János

A Kontrássy utca és a Zárda utca sarkán, a Somogyi Hírlap székházának falán 2004. január 23-án, a város napján avatták fel Gruber János lapszerkesztő, ügyvéd és író emléktábláját, Fábián Éva és Gschwindt András alkotását. Azért éppen itt, mert az 1891-től 1893-ig kiadott Somogyi Hírlapot Gruber János szerkesztette – noha ez a hetilap csak nevében volt előzménye a most is megjelenő napilapnak.

Még visszhangoznak a lövések…

Még visszhangoznak a lövések…

A Szent Imre utca 14. szám alatti Pártok háza előtt a forradalom kirobbanásának 39. évfordulóján, 1995. október 23-án kopjafát avattak az 1956-os kaposvári áldozatok emlékére. A hat név az épület falán elhelyezett emléktáblán is olvasható.

A muzsikus Gyenes

A muzsikus Gyenes

1992. március 15-e emlékezetes dátum a megyeszékhely művelődéstörténetében: ekkor nyílt meg ugyanis az első Kaposvári Tavaszi Fesztivál – Somogyi Tavasz. A kéthetes kulturális rendezvénysorozat első napja azonban nemcsak a Csiky Gergely Színházban tartott gálaestről nevezetes, meg arról, hogy a Parlamentben ekkor vette át a Kossuth-díjat Ascher Tamás, a Csiky Gergely Színház főrendezője és Fodor András költő, egykori kaposvári diák, hanem arról is, hogy a kaposvári belváros egyik legszebb és legcsendesebb utcájában, az Ezredév utcában leleplezték Gyenes Izsó hegedűművész és zenepedagógus emléktábláját. Gera Katalin szobrászművész alkotását a 15. szám alatt, Gyenes Izsó egykori lakóházának falán helyezték el. Az avatáson, melyen a zenetudós két fia, Juan Gyenes fotóművész és Reményi Gyenes István író is részt vett, Szabados Péter polgármester mondott emlékbeszédet.

Díszpolgárunknak van min töprengenie…

Díszpolgárunknak van min töprengenie…

A Kereskedelmi és Hitelbank kaposvári épülete előtt 1990. június 15-én avatták fel gróf Széchenyi István bronzszobrát, Borbás Tibor (1942–1995) alkotását. „A gondolkodó, a töprengő államférfit próbáltam megjeleníteni – mondta a művész. – Jelképnek szántam a két oroszlánfejet, ami a Lánchídra emlékeztet. Egyik keze, amit homlokához emel, géniuszára utal, nyugtalan másik keze a tett kifejezője.” (Somogyi Hírlap, 1990. június 16.)

A polgármester vállalta a rizikót

A polgármester vállalta a rizikót

A Somber épületének falán 1973. december 22-én avatták fel Németh István polgármester emléktábláját, s egyúttal róla nevezték el Németh István fasornak az akkori Beloiannisz utca keleti szakaszát. Az ünnepségen dr. Kanyar József (1916–2005) levéltár-igazgató, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott ünnepi beszédet. A városi tanács néhány héttel később, 1974. január 16-án hozta meg a névváltoztatásról szóló hivatalos határozatot.

Farsangnyitány Csokonaival

Farsangnyitány Csokonaival

A Kossuth téren, „A haza kis polgárainak” épült iskola előtt és a Dorottya ház mellett a másfél évvel azelőtt hivatalba lépett városi tanácselnök, Kovács Ferenc 1977. február 4-én avatta fel egyik legjelesebb poétánk, Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. A bronzból készült alkotás a nagykanizsai születésű Fritz János, az akkor harmincadik évében járó szobrász művészi érzékét és keze munkáját dicséri. Csokonai szobra persze nem véletlenül került éppen ide, lévén hogy a költő 1798 nyarán maga is megfordult a később Csokonai fogadónak és – a híres vígeposz nyomán – Dorottya háznak egyaránt nevezett hajdani tiszttartói lakban.

Ilyen gépek repülése most is szenzáció lenne…

Ilyen gépek repülése most is szenzáció lenne…

2011. szeptember 16-án Szita Károly polgármester és Michael Zimmermann osztrák nagykövet a Berzsenyi Dániel nevét viselő általános iskola déli épületének falánál emléktáblát leplezett le az 1911 augusztusában végrehajtott első kaposvári katonai repülés és Petróczy István repülőtiszt tiszteletére. Az ünnepségen Knoll Gyula nyugalmazott repülő ezredes és Orosz Zoltán repülő altábornagy is beszédet mondott.

A város legnyugodtabban vitatkozó diákjai

A város legnyugodtabban vitatkozó diákjai

1984. január 27-én egy olyan szoborcsoporttal gazdagodott az 1950 óta Munkácsy Mihály festőművész nevét viselő kaposvári gimnázium, amely a magát már évtizedek óta iskolavárosnak tartó megyeszékhely oktatásban betöltött szerepét is jelképezi. Az iskolaépület előtt ekkor avatták fel Trischler Ferenc szobrászművész Diákok című alkotását.

Korábbi bejegyzések