Kaposvári mementó

Régi dicsőségünkről mesél Rongylábú emléktáblája

Régi dicsőségünkről mesél Rongylábú emléktáblája

2011. július 18-a nemcsak azért marad emlékezetes Kaposvár sporttörténetében, mert ekkor kezdődött meg a hetedik Intersport Ifjúsági Futballfesztivál, hanem azért is, mert József Attila utcai szülőházának falán ezen a napon avatták fel Czibor Zoltán (1929–1997) 43-szoros válogatott labdarúgó, az Aranycsapat balszélsőjének emléktábláját. Az utánpótlás-együttesek első nemzetközi seregszemléjét még 2005 nyarán rendezték meg Kaposváron, a város környékén és Csurgón, s mit tesz Isten: a nyitónap két díszvendége az egykori Aranycsapat két másik játékosa, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula volt. De a hetedik fesztivál nyitányának is megadták a módját; a Czibor-emléktábla leleplezésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója, a korábbi hetvenszeres válogatott Nyilasi Tibor mondott avatóbeszédet, és Czibor Zoltán húga, Czibor Zsuzsanna is részt vett az ünnepségen.

Rákóczi nevével

Rákóczi nevével

A nagyságos fejedelem tiszteletére 1967. március 27-én ünnepséget rendezett a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Az ünnepély középpontjában az intézmény névadóját ábrázoló alkotás leleplezése állt, amelyet a sárvári születésű, akkor negyvenéves művész, Németh Mihály készített.

A várkapu újjáéledése

A várkapu újjáéledése

Szabados Péter polgármester 1994. november 30-án leplezte le Kaposvár középkori várkapujának emléktábláját, amelyet feltételezett helye közelében, a Vár utca 2. számú ház Berzsenyi utca felőli falán helyezett el a Kaposvári Városszépítő Egyesület. A 20. század első felében itt találták meg egy kapu kőmaradványait, amikor földmunkákat végeztek a téren.

Fájdalom a kőben és a kövön túl

Fájdalom a kőben és a kövön túl

Kilencven esztendővel az első világháborút – és Magyarország számára sok minden mást is – lezáró békediktátum aláírása után, 2010. június 4-én a kaposvári Berzsenyi parkban leleplezték Párkányi Raab Péter balassagyarmati születésű szobrász Trianon-emlékművét. Az évfordulón, amelyet akkor ültek meg először a nemzeti összetartozás napjaként, Melocco Miklós szobrászművész, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szita Károly polgármester mondott avatóbeszédet.

Géza bácsi, a városháza esze

Géza bácsi, a városháza esze

A városháza falánál, a tornyos Kossuth téri épület bejárata mellett 2013. március 18-án avatták fel Siposs Géza egykori városi főjegyző emléktábláját. Az idő pusztító hatalmát mi sem mutatja jobban, mint hogy a jeles köztisztviselőnek, aki az avatóünnepség előtt 147 évvel és egy nappal született, jóformán a nevét is alig ismerik már a megyeszékhelyen, pedig négy évtizeden át volt a városvezetés egyik legerősebb oszlopa, aki a várossá fejlődés talán legpörgősebb időszakában lerakta a modern kori helyi közigazgatás alapjait. (Maga is az ekkor keletkezett új városrészben, a hajdani Meggyes-telken kialakított Ezredév utcában lakott.) 1924. december végén, azon a városi közgyűlésen, amelyen döntöttek a nyugdíjazásáról, dr. Berger Samu képviselő „a városház eszének” nevezte az elköszönő főjegyzőt. Méltán fogalmazott így.

Nevek csatája

Nevek csatája

Az 1980-as évekre megszaporodtak az iskola névadójának emlékét idéző műalkotások a Táncsics Mihály Gimnázium épületében. A második emeleten kapott helyet Soltra Elemér főiskolai tanár festménye és a Bors István által formázott kicsinyített szobor. Soltra még diákkorában, Bors pedig az 1978-as emlékműpályázatra készítette el művét. Merő Béla igazgató 1971 márciusában leplezte le a földszinti emléktáblát, Weeber Klára szobrászművész és Ötvös József kőfaragómester alkotását.

Mindszenty és a kaposváriak

Mindszenty és a kaposváriak

Az 1956-os forradalom kirobbanásának 57. évfordulóját megelőző napon, 2013. október 22-én este a Hősök templomának falánál leleplezték Mindszenty József (1892–1975) emléktábláját, Gera Katalin szobrászművész és Gschwindt András kézműves alkotását, egyúttal a bíborosról nevezték el a teret. Szita Károly polgármester mondott ünnepi beszédet, az emléktáblát pedig az azóta elhunyt Agg József főesperes áldotta meg.

Az állatokat már jól tudjuk nemesíteni…

Az állatokat már jól tudjuk nemesíteni…

2001. május 9-e nem csupán azért emlékezetes dátum a nem sokkal azelőtt megalakult Kaposvári Egyetem történetében, mert ekkor rendezték meg először a Sertéstenyésztési Tudományos Napot, hanem azért is, mert a konferencia keretében felavatták a kiváló sertésnemesítő, az európai hírű állatgenetikus, Anker Alfonz mellszobrát.

Aki sört főzött és várost fejlesztett

Aki sört főzött és várost fejlesztett

Dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester 2000. április 3-án avatta fel Donner János serfőzőmester emléktábláját a derék iparosról elnevezett kaposvári városrészben, a Zrínyi utcai fiókkönyvtár falán. A márványtábla elhelyezését dr. Szép Tamás városi képviselő kezdeményezte, részben népnevelő célzattal – a városatya ugyanis megtapasztalta, hogy a donneriek többsége nincs tisztában a városrész nevének eredetével. Pedig tanulságos a történet.

Korábbi bejegyzések