Akit megölt a pipaszár

2012.02.29., szerda 09:42

A somogyi betyármondák között a legkülönösebb, már meseszerű történet az alig ismert Mészáros Pál, betyárnevén Nagy Pál alakjához fűződik. A zselici erdők környékén, az 1850-es években betyárkodott.

 A néphagyomány a szegények pártfogójának tekintette, és a következő történetet mesélik róla (ez egyébként általánosan ismert monda, több népszerű betyárral kapcsolatban is előfordul):

 Egy szegény asszony néhány rőf vásznat akart venni a vásárban, de a kereskedő nagyon drágán adta, nem volt elég a pénze hozzá. Nagy Pali a vásárból hazafelé utazó zsidót megállította, és a szegény asszony számára kimérette vele a kért vásznat, csakhogy a rőf helyett a kocsirudat használta!

Ez a betyárt is 1860-ban érte el a végzete, amikor a legtöbb somogyi betyárt és orgazdát elfogták. A vitorági erdőben tűzharcban a pandúrok agyonlőtték. A sírja ott van, ahol lelőtték: Szenna, Visnye, Kopaszhegy és Bánya útelágazásánál.

betyárPali-betyár sírja. Forrás: zselic.freeblog.huA néphagyomány szerint a híres betyárt nem fogta a pandúrok golyója. Az ősmondák, mítoszok csodás alakjaihoz hasonlóan volt egy titka: csak olyan lövedékkel lehet elpusztítani, amelyet egy hétéves juharfából készített, aztán hét évig használt pipaszárból faragták! Mások egyszerűen úgy mondták, hogy sörnyefa pipaszárral lehet lelőni. A titkot megtudta Mészáros egyik komája, aki később beállt pandúrnak. Beszerezte ezt a pipaszárat, és ez okozta Pali betyár végzetét. A néphit szerint ezzel szokták a boszorkányokat is agyonlőni, mert nekik sem árt a puskagolyó.

Más betyársírok általában gondozatlanok, nem is tudjuk helyüket, ezt azonban 1860 óta mindig gondozza valaki, senki sem tudja, ki lehet, aki a korhadó fakeresztet kicseréli, és virágot helyez el a síron. A kereszt felirata is érdekes: „A vármegye katonája lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit megölt a pipaszár.”
betyárFotó: Király Lajos
A sírt és környékét sok kiránduló keresi fel, turistautak vezetnek erre, nyaranta pedig a természetes életmódot népszerűsítő alapítványok táborokat rendeznek a környéken.

Szerző: Király Lajos




Az e-mail címeket nem tároljuk!
Bezár