Bemutató a Roxínházban: Bástyasétány 77
2013.05.11.Kaposvár netTV
Lejátszás
Páduai Szent Antalnak, a római katolikus egyház fő „alamizsnásmesterének” emléknapja. Kaposváron ezen a napon még a hegybe sem volt szabad kimenni, mert különben a „tüke leragyásodik”.
/files/a/b/ab46941a7cb002f321f2b16c675fc552_60x60_c.jpgSzent Antal, akinek segítségéért hívők, hitetlenek egyaránt könyörögnek, közbenjárását kérve pénzt dobnak perselyébe. A néphagyományban Szent Antalt is a jószágok patrónusának tartják, a legtöbb Szent Antal-kápolnát egy jószágvészre emlékezve építették. Somogyjádon a délelőtti misén Szent Antalhoz, mint a jószágok védelmezőjéhez imádkoznak.
Buzsákon ez dologtiltó és férjjósló napnak számít. A jószágok védőszentjének napján nem szabad dolgoztatni őket, tilos tüzet gyújtani, mert az állatokat „meglepi a Szent Antal tüze” (orbáncosok lesznek).
Az asszonyoknak is tilos dolgozni, mert aki ilyenkor lisztbe nyúl, keléses lesz a keze. Egyedi (talán délszláv eredetű) szokás, hogy itt Szent Antal napja a leendő férjek megjósolására is alkalmas (mint másutt az András-nap). Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyát, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga elé, és azt mondja: „Szent Antal, Szent Antal, mutasd meg nékem, ki lesz a hites uram!”
A szomszédos Baranyában ezen a napon napkelte előtt fadarabok összedörzsölésével új tüzet gerjesztettek, ezen hajtották át a disznókat, marhákat. A faluban a szertartás ideje alatt nem volt szabad tüzet gyújtani, hanem ebből az új tűzből hordtak szét minden házba parazsat. Somogyban ezt a szokást még nem kutatták, hogy itt is léteztek nyomai, azt talán jelzi – az említett buzsákin kívül – Szent Antal napja Kapolyon is tűznapnak számít. Az egyik leggyakoribb sertésbetegséget, az orbáncot Szent Antal tüzének nevezik, és imádságos ráolvasással, acél és kovakő rácsiholásával próbálták gyógyítani.
Somogyban a Szent Antal napja összekapcsolódott a szőlőhegyi munkák tilalmával is. Kaposváron és másutt ezen a napon még a hegybe sem volt szabad kimenni (erre a hegymesterek vigyáztak), mert különben a „tüke leragyásodik”. A Csurgó környékiek, gölleiek azért nem dolgoztak a szőlőben, mert ha ezt nem tartják be, elveri a jég a szőlőt.
| Amit tudunk róla: |
|
Portugál nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. |
| wikipedia |