Az ünnep alkalmából a római katolikus egyház a Biblia egyik közismert jelenetéről, Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg. A népi elnevezés azzal magyarázható, hogy régen még sarlóval arattak, s ez női munka volt.
/files/2/f/2fa35a361052fd1aaac47c3da4d9ca54_60x60_c.jpgA Mária kegyhelyeken (Andocs, Segesd) búcsúnap.
Júliustól az ősz végéig a hagyományos paraszti világban egymást érték a nehéz munkák, ebben az időszakban szüneteltek a dramatikus népszokások. Az egyes kalendáriumi jeles napokat azonban számon tartották, elsősorban időjárásjósló vagy más gazdálkodási jellegű hiedelmek, szabályok kapcsolódtak hozzájuk.
Sarlós Boldogasszonyra Kapolyon az a regula vonatkozik, hogy ezen a napon nem szabad aratni, mert a kepékbe belecsap a villám. Buzsákon az asszonyok számára dologtiltó nap, nem volt szabad kenyeret sütniük. Táska községben ez a nap fogadott ünnep, nem dolgoznak, többször harangoznak, misén vesznek részt. Ezzel az 1930-as július másodiki jégverésre emlékeznek, amikor itt tojás nagyságú jegek estek, és megsemmisítették az termést.
A mesztegnyőiek szerint a „Sarlós napi esső negyven napig tart.” A boldogasszonyfai németek már mértéktartóbban mondják, szerintük akkor még tíz napig tart a rossz idő.
A bibliai negyvenes szám rejtezik a lábodiak kalendáriumi időjóslásában is:
„Sarlós Boldogasszony napja
hat hétig az időt egyformán tartja.”
| A Bibliában: |
|
 /files/a/6/a639d26df71ef3b885d9624295fc204e_60x60_c.jpgA négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni.
Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk.
A Sarlós Boldogasszony ünnepén ezt a látogatást ünnepeljük. Az ünnep elnevezése a kereszténység előtti időre utal, a Boldogasszony kifejezés valószínűleg egy ősi istennő neve. Gellért püspök tanácsára kezdhették el használni Szűz Mária szinonimájaként a 11. században. Az egyházi ünnep viszonylag későn, csak a 14. században terjedt el, s mivel egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. Nemcsak a név, hanem az ünnep is pogány eredetű, eredetileg a betakarítás, a nyári munkálatok jeles napja volt.
|
| Népi hagyományok: |
|
 /files/d/a/da4388441b798bcdcd2722212da84def_60x60_c.jpgSarlós Boldogasszony napján Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni megpihenni.
E napon az aratók megjelentek a templomban, ahol a pap megáldotta őket és szerszámaikat. Egyes vidékeken szokásban volt a gyógynövényszentelés is; a Sarlós Boldogasszony napján gyűjtött füveket hatásosnak vélték női betegségek ellen. Szeged környékén fodormentát szenteltek, melyből később gyógyteát főztek, valamint a halottak koporsójába is tettek belőle.
E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették.
Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette.
Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár.
Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, utána még 40 napig esni fog.
|
/files/2/f/2fa35a361052fd1aaac47c3da4d9ca54_60x60_c.jpgA Mária kegyhelyeken (Andocs, Segesd) búcsúnap.
