Legyünk gazdagok!: újévi hiedelmek Somogyban

2017. 01. 01., vasárnap, 06:20

Újév napján a legtöbb mai városi és falusi hiedelem a táplálkozáshoz kapcsolódik. Tilos baromfihúst enni, mert az elfötri tőlünk a szerencsét, a malac, a disznó viszont odatúrja a házhoz. Újévi szokások Somogyban.

almaAz év kezdőnapjához sokféle hiedelem és varázsló cselekmény kapcsolódik. Nagyberkiben, Göllében, Somogyjádon újév hajnalán friss kútvizet húznak fel, ebbe piros almát dobnak, és erről mosakodnak. Úgy vélik, ettől frissek, egészségesek és „szép pirosak” lesznek. Ebből a célból a vörsiek is a kútnál mosakodnak meg. A piros almáról való mosakodás Somogy nagy részén ismert szokás volt. A karádi lányok is igyekeztek minél előbb felkelni, és a kút vízében elsőként megmosakodni. Aki első lett, az felhúzta a kútgémet, így adta tudtul a többieknek, hogy elkéstek. Ők már csak annyit mondhattak, hogy „valaki evitte a vizvirágot”.

A bizei asszonyok az újévi fánkdagasztás alkalmából a tésztás kezükkel megrázták a kertben a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.

Nagyberkiben, Somogyjádon újév hajnalán a gazda kiment az istállóba, és megfenyegette az állatokat, mert ha az új évben nem jól szolgálnak, eladja őket. A kertben fejszével fenyegette a gyümölcsfákat, hogy ha nem jól teremnek, kivágja őket.

fankÚjév napján a legtöbb mai városi és falusi hiedelem a táplálkozáshoz kapcsolódik. Tilos baromfihúst enni, mert az elfötöri tőlünk a szerencsét, a malac, a disznó viszont odatúrja a házhoz. Zamárdiban, Somogyjádon és másutt is úgy mondják, hogy a szárnyassal elszáll, a hallal elúszik a szerencse. A mai városlakók is azt tartják, hogy a kismalac farkát meghúzni, kéményseprőt látni szerencsét jelent. Szokás édes káposztát enni, hogy az életünk édes legyen. Szennában fánkot sütnek, ettől is a bőséges esztendőt remélték. A vörsiek újévi ebédje: „savanyú leves disznóbelsőségbü, fokhagymával, ecettel, mëg malacpecsënye krumpliva”. Tabon és másutt a malac mellett még lencsét is esznek, ez is szerencsét, sok pénzt jelent.

Régi és ma is élő hiedelem, hogy az esztendő első napjának varázsereje befolyásolja az előttünk álló egész évet. Azt szokták mondani, hogy amit újév napján csinálunk, azt tesszük az új esztendőben. Ez okból újév napján lehetőség szerint nem adnak ki pénzt, nem adnak kölcsönt stb. mert akkor egész évben kifelé megy a háztól. Az újévköszöntő felnőttek bort, pálinkát, a gyerekek aszalt gyümölcsöt kapnak. Őket a pénzadomány elmaradásáért a következő köszöntőalkalomkor kárpótolták.

Már Jankó János is feljegyezte a „Balaton melléki lakosság néprajza”című művében, hogy újévkor csak az jelent szerencsét, ha férfi vagy cigány jön először a házhoz. Mezőcsokonyában pedig a zsidó vallású férfi vendég jelentett biztos szerencsét. Ezért itt egy H. Máté nevű kereskedő már éjfélkor megkezdte házról házra járását, az új év köszöntését: rajta nem múlhatott a mezőcsokonyaiak szerencséje.

faluGöllében újév reggelén a szomszédok is átmentek egymáshoz köszönteni, ilyenkor a gazdát rendszerint már az istállóban találták. Vittek magukkal egy üveg pálinkát, s a következőt mondták: „Boldog új évet, kedves szomszéd! Adjon a jó Isten magának, családjának, jószágainak jó egészséget!” Ezután ittak a pálinkából.

Újév reggelén fejeződnek be a Somogy nagy részén szokásos férjjósló varázslások. A marcali, a mesztegnyői lányok pl. a karácsonyi éjféli misére egy piros almát visznek, ezt Úrfelmutatáskor a zsebükben háromszor megfordítják. Ezzel az almával újév reggelén kiállnak a kapuba, elkezdik enni. Közben figyelik, milyen nevű férfi megy arrafelé, mert ilyen nevű lesz a leendő férjük is.